H. Tomesz Tímea–Balázs László
Kommunikáció tudatosan
Emlékezés H. Varga Gyulára
Forrás: Anyanyelv-pedagógia
„Kommunikálni mindenki tud. De hatékonyan és eredményesen csak kevesek.” – fogalmazta meg a Kommunikációs Nevelésért Egyesület honlapján (www.komnev.hu). A kommunikációs készségfejlesztés szívügye volt, neve összeforrt a kommunikációoktatás ügyével.
A kommunikációs készségfejlesztéshez szorosan kapcsolódó mentortanári szerep nem csupán a kommunikációtanár-jelöltekkel szemben támasztott elvárása volt (2017: 19). Ő maga is ekként volt jelen a hallgatók és kollégák életében is. Szigorú következetessége, mindig mindenre érdeklődő és mindenkire egyenként is nagyon figyelő személyisége támogató légkört biztosított a fejlődéshez.
Pályáját magyartanárként kezdte. Első, magyar–orosz szakos tanári diplomáját 1973-ban vette át az akkor még Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán, majd először oroszból, aztán magyar nyelv és irodalomból végezte el az egyetemi kiegészítőt. Hat középiskolai tanév után 1979-ben lett az egri főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének oktatója. Kutatói érdeklődését ekkor – az oktatott tárgyakhoz is kapcsolódva – az általános nyelvészeti, grammatikai és szemantikai témák határozták meg. 1985-ben dr. univ. fokozatot szerzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, majd 1994-ben a nyelvtudomány kandidátusa lett.
A tudományos munka mellett a nyelvi ismeretterjesztés is meghatározó volt életművében. 1979-től tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, 1986-tól pedig a TIT anyanyelvi szakosztályának Heves megyei elnöke. Több mint száz előadást tartott a magyar nyelv hetén, több ízben kapcsolódott be tevékenyen a programsorozat megszervezésébe is. Az országos megnyitó rendezési jogát kétszer is Heves megye nyerte el, először 1989 áprilisában, majd pedig 2006 májusában, amikor 40. alkalommal nyitották meg a magyar nyelv hetét. Az 50., jubileumi megnyitó szervezésében szintén tevékeny részt vállalt. 2019 februárjában alapította meg az Egri Nyelvművelők Körét, melynek elsődleges célja az volt, hogy újjáélessze Egerben a magyar nyelv hetét. A ’90-es évekig Egerben gazdag program erősítette az anyanyelvi ismeretterjesztést, aztán ez leszállóágba került, szinte teljesen megszűnt. Szerette volna, ha a magyar nyelv használatával kapcsolatos kérdések, aktualitások újra a figyelem középpontjába kerültek volna. Az indulás viszonylag szerényre sikerült, a megyében mintegy 10-15 rendezvény futott mindössze a kör neve alatt, aztán ahogyan bővült a kör tagjainak száma, úgy lett egyre tevékenyebb is. Számos oktatási és művelődési intézmény bekapcsolódott az anyanyelvi ismeretterjesztésnek ebbe a fórumába.
A Heves Megyei Hírlap nyelvművelő rovatának is gondozója volt, de szívesen beszélt nyelvhasználati témákról ismeretterjesztő céllal hétről hétre a Szent István Rádió Könyvjelző műsorában is. Ilyen irányú tevékenységét 2017-ben Lőrincze-díjjal ismerték el.
A kommunikációtudomány, később pedig a kommunikációs készségfejlesztés a ’90-es évektől kezdve került figyelmének, kutatásának fókuszába. 1994-ben a Líceum Kiadónál jelent meg Nyelv és kommunikáció című felsőoktatási tankönyve, ’96-ban újabb oktatási segédanyagot jelentet meg Az írásos kommunikáció címmel, valamint szaktanulmányt a tanári beszéd kommunikációs közegéről.
A kommunikáció főiskolai szak tantervének, valamint az intézményi kommunikáció felsőfokú szakképzés tantervének kidolgozása is a nevéhez köthető. 2005-től a kommunikáció és médiatudomány alapszak, valamint a szabad bölcsészet BA kommunikáció- és médiatudományszakirányának szakfelelőse volt. Kidolgozója és szakfelelőse volt a kommunikációtanár mesterszak tantervének, amely az országban egyedüliként működött a gondozásában. A mára már több mint 70 tagot számláló Kommunikációs Nevelésért Egyesület létrejötte szorosan összeforr a kommunikációtanári szak akkreditálásával, hiszen a kommunikáció tantárgy oktatására felkészítő újonnan indult szaknak és szakmának még nem voltak kiforrott oktatás-módszertani eljárásai, nem készültek el a hallgatókat és az oktatókat egyaránt segítő módszertani segédletek. Az egyesületi, illetve a kutatócsoportokban folyó munka célja olyan kutatások szervezése, irányítása, amelyek a fiatal korosztály kommunikációs kultúráját, kompetenciáját hivatottak fejleszteni. Az egyesület elnökeként, a kutatócsoportok vezetőjeként fontosnak tartotta, hogy a kutatómunka ne szakadjon el a közoktatási gyakorlattól, ezért mindvégig szorgalmazza a kommunikációs készségfejlesztés módszertanának tökéletesítését, valamint azt, hogy az évente rendezett – Tudatosság a kommunikációban – konferencia (idén már a tízenötödik) a találkozás és eszmecsere lehetőségét is kínálja az oktatás különböző területein és szintjein dolgozóknak. A konferenciához kapcsolódó könyvsorozat, A kommunikáció oktatása sorozatszerkesztőjeként összehangolta a tudományos elméleti, módszertani írásokat a közoktatás gyakorló pedagógusaival. Végig kereste a lehetőségét annak, hogy a missziójának tekintett kommunikációs nevelésnek hogyan lehetne határozottabb kereteket kivívni a közoktatásban. A kötetek tematikáiban következetesen használta ki a köz- és felsőoktatás szinergiáját. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint Raátz Judit (2014) a könyvsorozatról írt ismertetésének záró gondolata: „Ajánlani tudom a kutatóknak, az egyetemi és a főiskolai hallgatóknak, de legfőképpen azoknak a tanároknak, akik fontosnak tartják a kommunikációs kompetencia fejlesztését és a módszertani megújulást.”
Varga Gyula személyes küldetésének tekintette a hallgatók és oktatók megfelelő felkészítését és ennek megfelelően motiválta közvetlen környezetét a képzésbe való bekapcsolódásra, tanulmányok, tananyagok, könyvek elkészítésére. Ösztökélésének és megannyi támogató jelenlétének köszönhetően készült el a kommunikációtanár képzésben megjelenő két tantárgy tartalmi elemeit összefoglaló tankönyv A kommunikációs gyakorlatok vezetésének módszerei (2013) és indult útjára a Kommunikációs Nevelésért Egyesület által gondozott – fentebb már említett – könyvsorozat (A kommunikáció oktatása), amely idén már a 14. kötetét jelenteti meg.
Pedagógiai-oktató munkáját a türelem, az alázat, a módszertani alaposság és a következetes szigor jellemezte. Maximalizmusa, hosszúra nyúló vizsgáztatásai legendásak a tanítványok körében. Hallgatóival szemben mindig nyitott, támogató volt. Diákköri dolgozatok, számos szakdolgozat, valamint doktori értekezés is született a vezetésével. 1998 és 2010 között a besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem filológiai karának hungarisztika tanszékén (Univerzita Mateja Bela, Banská Bystrica) is oktatott.
2006-tól a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottságának elnöke, 2008-tól a Magyar Szemiotikai Társaság kommunikációs szekciójának elnöke, valamint tagja a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubjának. Konferenciasorozatok, műhelytanácskozások (Sajtónyelv – médianyelv, Tudatosság a kommunikációban, Szemiotika) köthetők a nevéhez, alapítója és vezetője kutatócsoportoknak (2011-től az egri székhelyű Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportnak, 2015-től a Sárospatakon működő Comenius Kommunikációtudományi Kutatócsoportnak).
Közösségszervező tevékenysége is példamutató.
Irodalom
Balázs László 2013. A kommunikációs gyakorlatok vezetésének módszerei. Grammai Kiadó, Eger.
Raátz Judit 2014. H. Varga Gyula (sorozatszerk.) A kommunikáció oktatása 1–6. Könyvsorozat a kommunikációs nevelésről. Anyanyelv-pedagógia 2014/3.
H. Varga Gyula 2017. A kommunikációs kompetencia fejlesztésének programja. In: Szőke-Milinte Enikő szerk. A kommunikációs kompetencia fejlesztése a különböző korcsoportokban. Hungarovox Kiadó. Budapest
H. Varga Gyula 1994. Nyelv és kommunikáció. Nyelvművelési ismeretek nem magyar szakos tanárjelölteknek. Líceum Kiadó. Eger
H. Varga Gyula 1996. Az írásos kommunikáció. Líceum Kiadó. Eger
You must be logged in to post a comment.